Január – Télhó- Boldogasszony

                                 hava

Január az év első hónapja a Gergely naptárban, 31 napos. Nevét Janusról kapta, aki a kapuk és átjárók római istene volt az ókori római mitológiában. 

A 18.századi nyelvújítók szerint a január: zúzoros.

A hónap jeles napjai: 

Január 1. Újév 

A január elsejei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által 1582-ben megreformált naptár általánosította. Kevés kivétellel szinte minden népnél az év kezdetét jelzi.

Ez a nap időjósló, szerelmi - és esetleg haláljósló nap volt. Ha újesztendő napján szép, fényes az idő, jó lesz az esztendő.. Az új esztendő első napját az evés – ivás és az elmaradhatatlan jó kívánságok jellemzik. Minden, ami ezen a napon történik, legyen az jó vagy rossz, a hiedelem szerint megmutatja, milyen lesz az egész év. A jóslások az „első”-höz fűződnek, amivel az ember először foglalkozik, azt fogja egész évben csinálni. Sok helyen az újévet megelőző napokban kívül – belül rendbeteszik a házat, majd eldugják a söprűt, takarítószereket, hogy aznap véletlenül se kerüljön elő, különben egész évben takarítani kell. 

Előző este elbúcsúztatják az óévet, mellyel kiűzik a gonoszt és a szegénységet a házból, ezzel helyet adva minden jónak, gazdagságnak.

Ez a nap meghatározója az egész évnek, ezért nagyon fontos,hogy minden jól alakuljon. Nem szabad sírni és olyan szavakat kiejteni, mint pld: betegség vagy halál.

Ez a nap a fogadkozások napja, amikor mindenki igyekszik megszabadulni rossz szokásától több – kevesebb sikerrel.

Január 6. Vízkereszt, háromkirályok

A karácsonyi ünnepek zárónapja, ekkor kezdődik a Farsang. Ezen a napon utoljára gyújtják meg a gyertyákat a karácsonyfán, majd lebontják a fát.

Sok helyen Vízkereszt napján tartják a Csillagozást, vagy a Háromkirályok járását, a három napkeleti bölcs betlehemi látogatásának emlékére. Az egyházi naptár szerint Epiphania Domini, azaz az Úr megjelenésének napja, az a nap, amikor Jézus Krisztus kinyilvánította születését a pogány népeknek. Ennek jelképe, hogy a három napkeleti bölcs - a három királyok - Gáspár, Menyhért és Boldizsár Jézus születésekor megjelent a betlehemi csillagot követve, uralkodónak kijáró tisztelettel hódolt a gyermek és édesanyja, Mária előtt. A katolikus egyházi szertartás szerint e napon a templomokban tömjént és vizet szentelnek - innen származik a magyar Vízkereszt elnevezés. Vízkereszt a karácsonyi ünnepkör utolsó napja. Megszentelik a házakat vízzel és sóval (ezek a néphiedelem szerint gonoszűző szerek), és krétával a szemöldökfára írják a G. M. B.-t (Gáspár, Menyhért, Boldizsár).

Ehhez a naphoz kapcsolódik a következő időjóslás: "Ha Vízkeresztkor megcsillan a víz a kerékvágásban, nem lesz hosszú a tél." Vízkereszt napja utat nyit a sok vidámsággal, muzsikával járó farsang időszakának is.

Január 13. Veronika

Erről a napról azt tartják, hogy az év leghidegebb napja.

Január 17. Antal

Remete Szent Antal és Páduai Szent Antalnak az ünnepe, akik a beteg emberek és állatok, valamint az orbáncosok védőszentje. A hiedelmek szerint ezen a napon az orbáncos emberek meggyógyulnak, ha három Antal nevű ember megáll az ágyuk mellett és ott a pipadohány füstjét ráfujják a beteg testrészre. . A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással. 

Január 18. Piroska

"Negyvenes nap", azt jelenti, hogy ennek a napnak az időjárása egyezni fog az egy vagy két holdváltozásra bekövetkező időszak hőmérsékletével, csapadékmennyiségével. „Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy.” Házasságjóslás is kapcsolódik ehhez a naphoz: egyes helyeken azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy.

Január 20. Fábián és Sebestyén

A két vértanú ünnepe az első tavaszébresztő nap. Ekkortájt kezdenek a fák mézgásodni, nedvet szívni. Fábián a pestisesek, Sebestyén a nyilasok, puskások, védőszentje.

Január 21. Ágnes

Időjárásjósló nap, a régiek megfigyelése szerint ha ezen a napon derült az idő, akkor jó termés lesz az évben. Ezen a napon böjtölve, és néhány egyéb előírást követve a lányok megálmodhatják jövendőbelijüket.

Január 22. Vince

"Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince" Olvadás esetén jó bortermésre lehet számítani

Vince országosan ismert borvédőszent volt. Napja általános termésjóslónap. Vincét a középkortól kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját.

"Ha szent Vintze napja fénylik, azt mondják a boros gazdák, hogy meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni." ("Száz esztendős kalendáriom" - 1799.) 

Zaragozai Vincét, a Diocletianus-féle keresztényüldözés idején Valenciában vetették börtönbe, 304-ben halt vértanúhalált. Csontjait Valenciában őrzik. Neve latin eredetű (Vincentinus), jelentése győzedelmes.

Európában jól ismert védőszent , aki Portugália patrónusa, a vigneroni szőlőhegyeké, a német és a francia vincelléreké, tévesen a nevében levő bor (vin) szótag alapján a párizsi borkereskedőké is.

Január 25. Pál

Pál fordulása, a bibliai Saulus Paulusszá változásának története alapján a kemény tél időjárásának átalakulását jósolják erre a napra: "Pál fordulás - télfordulás".

Egyes vidékeken ezen a napon Pálpogácsát sütöttek. Életkor szerinti nagyságban annyi pogácsát készítenek, ahány családtag van. Mindegyik pogácsába egy-egy lúdtollat tűztek. Ha sütés közben valaki pogácsáján megégett a toll, akkor halál várt rá az évben, ha pedig megpörkölődött, akkor valami betegség leselkedett az illetőre. 

Az időjárást is meg lehetett jósolni ezen a napon. Általános hiedelem szerint Pál fordulásakor a tél ellenkezőjére fordul, vagy jégtörő, vagy jégcsináló lesz. 

Ha az ember meglátja az árnyékát, hosszú télre kell számítani. Az állatok is jelezték e napon az időt. A medve ugyanis, ha e napon kijön a barlangjából, jó idő lesz.